Integrál tanácsadóként számomra az Integrál Akadémia által kiadott etikai kódex az irányadó etikai kérdésekben. 

Integrál Tanácsadók Etikai Kódexe

Készítette a pszichológusok szakmai etikai kódexe (2014.) alapján Bodó Krisztina és Dr. Samodai Katalin

Jóváhagyta az Integrál Világ Alapítvány kuratóriuma: Bedő Nóra, Bobák Szilvia, Dr. Gál Anita és Gánti Bence

BEVEZETÉS

1. Az Integrál Tanácsadók Etikai Kódexe (továbbiakban: ITEK) előírásai az Integrál Akadémián integrál tanácsadói tanúsítványt szerzett szakemberekre és az Integrál Akadémia hallgatói számára kötelezőek, és azokat a szakmai tevékenységük gyakorlása során érvényesítik.
2. Integrál tanácsadó az, aki elvégezte az Integrál Akadémia 3 éves, szisztematikusan felépített integrál pszichológia képzését, sikeres záró vizsgát tett, szakdolgozatát megvédte, és a képzés végén tanúsítványt kapott. Az integrál tanácsadónak átfogó elméleti tudása van az integrál szemléletről, a pszichológia és a spiritualitás gyakorlatban is alkalmazható elméleteiről, továbbá gyakorlati tudása és képessége van az integrál szemléletű tanácsadói munkára, valamint önismereti-terápiás és meditációs sajátélménye van.
3. Az ITEK –nek minden tekintetben, összhangban kell lennie a Magyarországon hatályos jogszabályokkal. Az Integrál Világ Alapítvány Etikai Bizottsága folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja azt.

Az ITEK elsőrendű célja, hogy megállapítsa az integrál tanácsadó számára a hivatása gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét. Ezen túlmenően az ITEK az erkölcsi felelősséget hangsúlyozza és annak konkrét tartalmat ad.

4. Az ITEK alapelve az egyén jogainak és méltóságának tiszteletben tartása, a magas szintű kompetenciára törekvés és a kompetenciahatárok szem előtt tartása, a tanácsadói szerep és a személyiség integritásának őrzése. Megbízható alapot kíván nyújtani annak eldöntéséhez, hogy hogyan kell eljárnia az integrál tanácsadónak, különösen olyan esetekben, amikor szakmája gyakorlása közben dilemmába ütközik, konfliktusos helyzetbe kerül. Az ITEK ezért, – az etikai elveken túlmenően – tartalmazza a fontosabb magatartási előírásokat is.

ÁLTALÁNOS ETIKAI ALAPELVEK

1. Az integrál tanácsadó tiszteletben tartja az emberi méltóságot, valamint minden ember jogát arra, hogy képességeit és személyiségét szabadon kibontakoztathassa.
2. Az integrál tanácsadó magatartása, tevékenysége diszkriminációmentes, azaz mentes bármely megkülönböztetéstől, nevezetesen faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtételtől.

• SZAKSZERŰSÉG, KOMPETENCIA

1. Az integrál tanácsadó szakmai kompetenciája keretein belül felelősséget vállal döntéseiért, az alkalmazott módszerekért és azok várható kimeneteléért, valamint az egyént, csoportot, illetve társadalmat érintő szakmai beavatkozásokért. Tudatában van annak, hogy tevékenysége kihat a vele szakmai munkájuk során kapcsolatba kerülő emberek életére.
2. Az integrál tanácsadó kliensként azt az embert vállalhatja, aki betöltötte a 18. életévét, nem áll pszichiátriai kezelés alatt, és nincs korábban diagnosztizált mentális zavara.
3. Az integrál tanácsadó tudatában van a szaktudása által nyújtott lehetőségeknek és korlátoknak. Csak olyan feladatok teljesítésére vállalkozik, amelyek kompetenciája határán belül vannak, és amelyeket tanulmányaira, szakmai tapasztalataira alapozhat.
4. Az integrál tanácsadó klinikai-, orvosi- és pszichoterápiás kezelést nem végez.
5. Amennyiben felmerül, hogy egy eset a kompetenciáját meghaladja, szupervíziót köteles kérni, és/vagy a klienst szakorvoshoz, pszichológushoz, pszichoterapeutához, klinikai szakpszichológushoz, vagy pszichiáterhez irányítani.
6. Az integrál tanácsadó a tevékenységével kapcsolatos személyes problémája vagy konfliktusa esetén szakmai segítséget kér.
7. Az integrál tanácsadó a kapcsolatait a bizalomra és a kölcsönös megértésre alapozza. Felelősséget érez a társadalom, a szűkebb közösség és a kliensei iránt.
8. Az integrál tanácsadó tevékenységét őszinteség, becsületesség, pontosság jellemzi, betartja ígéreteit. A tényeket, eredményeket nem hamisítja meg, nem tulajdonítja el, nem manipulálja, és szándékosan nem értelmezi félre.
9. Munkájában mindenkor szem előtt tartja a kliens érdekeit, legfőbb törekvése a másokon való segítés, és az ártalmak elkerülése. Ez vonatkozik mind a klienseinek szóló, mind a róluk való – szóban vagy írásban megfogalmazott -, illetve velük kapcsolatos megnyilvánulásaira. Tevékenysége során gondot fordít arra, hogy saját fizikai és mentális egészsége ne gátolja abban, hogy másokon segíteni tudjon.
10. Az integrál tanácsadó folyamatosan tájékozódik a tevékenységét érintő szakmai kutatásokról, publikációkról, továbbképzésekre jár, és törekszik lépést tartani az integrál világ fejlődésével, alakulásával.

KAPCSOLAT A KLIENSSEL

1. Az integrál tanácsadó és kliense között nem lehet semmilyen, a tanácsadói tevékenységen kívüli kapcsolat. Az ún. kettős kapcsolat elkerülése érdekében az integrál tanácsadó nem létesít kliensi kapcsolatot

(a)hozzátartozójával[1],baráttal, közvetlen munkatárssal, illetve olyan személlyel, akivel bármilyen más szoros kapcsolatban áll,

(b) olyan személlyel, aki egy másik kliensének hozzátartozója, vagy egy másik kliensével párkapcsolatban van.

2. Amennyiben a tanácsadói kapcsolat során olyan viszony alakul ki a felek között, amely a kívánatos szakmai munkát veszélyezteti, a tanácsadó lezárja a munkát, indokolt esetben szupervíziót kér, megfelelő szakemberhez irányítja a klienst, és különösen ügyel arra, hogy a kliens érdekei ne sérüljenek.
3. Az integrál tanácsadó a klienssel való kapcsolatát nem használja fel semmiféle előny megszerzésére.
4. Az együttműködés keretében kliensével a munka kereteinek pontos definiálására törekszik. A klienssel való kapcsolat elején, a munkakeretek meghatározásának részeként tisztázza a szolgáltatás anyagi ellenértékét. A klienssel való kapcsolatot és a kereteket szóbeli vagy írásbeli szerződésben rögzítik.
5. Az integrál tanácsadó tájékoztatja kliensét, hogy klinikai-, orvosi- és pszichoterápiás kezelést nem végez.
6. A tanácsadói kapcsolat megkezdése előtt az integrál tanácsadó tájékoztatja a klienst saját titoktartási kötelezettségéről.
7. Amennyiben az ülések során kép- vagy hangfelvétel készül, ehhez az integrál tanácsadó előzetesen a kliens írásos beleegyezését kéri, és gondoskodik arról, hogy a felvétel illetéktelenek kezébe ne kerüljön.

TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

1. Az integrál tanácsadót titoktartási kötelezettség terheli a kliens minden – a tanácsadói kapcsolat során tudomására jutott – személyes adata vonatkozásában. Ezeket az adatokat csak az arra jogosulttal közölheti, és köteles azokat bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettsége a klienssel való kapcsolatának lezárása után is fennáll.

Ilyen adat, információ különösen: az érintett értelmi és lelki állapota, viselkedésmódja, káros szenvedélyére vonatkozó, illetve előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat és információ (pl. családi környezet, foglalkozás, élettörténet.)

Személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, mindezek együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet a kliens azonosítására.

2. A munkája során tudomására jutó adatok tekintetében az integrál tanácsadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényben foglaltak, valamint a GDPR (az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú általános adatvédelmi rendelete) előírásainak megfelelően jár el.
3. Az adatfelvételnek és az adatok kezelésének mindenkor tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Az adatoknak pontosnak, teljesnek, és ha szükséges, időszerűnek kell lenniük.
4. Az érintett kliens adatait a kliens hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
5. a) törvény elrendeli, illetve
6. b) mások védelme szükségessé teszi.
7. Az integrál tanácsadó beszámolóiban, előadásaiban, oktatási tevékenysége vagy a médiában, facebook-on tett nyilatkozatai során figyel arra, hogy – az érintettek előzetes beleegyezése vagy törvényifelhatalmazás nélkül -, a szakmai titoktartás kötelezettsége alá eső információk ne jussanak illetéktelen személy tudomására. Gondoskodik arról, hogy a személyre, szervezetre, illetőleg a körülményekre vonatkozó adatokat úgy elfedje, hogy azok alapján az érintettek ne legyenek felismerhetők.

PUBLIKÁLÁS, NYILVÁNOS SZEREPLÉS ÉS HIRDETÉSEK

1. Az integrál tanácsadó mindenfajta közlésnél követi és betartja a publikálás nemzetközileg elfogadott szabályait, továbbá tekintetbe veszi a célzott közönség (olvasó, hallgató) feltételezhető képzettségét és a tárgyban való tájékozottságának mértékét. Mindenkor közérthetően, világosan fogalmaz, a félreértés, félremagyarázás lehetőségét igyekszik kizárni. Szem előtt tartja saját kompetenciájának határait.
2. Az integrál tanácsadó gondosan ügyel arra, hogy az olvasó világosan informálva legyen arról, hogy a saját szellemi terméke, és mi az, amit másoktól vett át. Nem közli mások munkáinak részleteit vagy adatait a sajátjaként, még akkor sem, ha az eredeti szerző művét vagy adatforrását esetenként idézi is. Amennyiben mások munkáit használja fel, a szövegben és a bibliográfiában pontosan hivatkozik a forrásra.
3. A nyilvános szereplés egyaránt magában foglalja a fizetett és ingyenes hirdetésekben, pályázatokban, brosúrákban, reklámokban, a nyomtatott vagy elektronikus médiában megjelenő kommentárokban, előadásokban, nyilvános szóbeli prezentációkban, illetve kiadványokban való megnyilatkozásokat.
4. Az integrál tanácsadó minden szereplése során arra is törekszik, hogy bizalmat és megbecsülést szerezzen hivatásának. Fellép minden olyan szakmai vagy szakmán kívül álló megnyilvánulással szemben, amely az integrál tanácsadói tevékenységet akár társadalmi, akár szakmai tekintetben helytelen megvilágításba helyezi, illetőleg jogosulatlan és túlzó elvárásokkal kompromittálja.
5. Az integrál tanácsadó nem tesz tudatosan megtévesztő kijelentéseket képzettségét, tapasztalatait vagy kompetenciáját, beosztását, tudományos fokozatát, jogosultságát, intézményi és társasági hovatartozását, a szolgáltatásait, díjazását, publikációit és tudományos eredményeit illetően.
6. Az írott, az elektronikus médiában, vagy az interneten történő tanácsadás, vagy véleménynyilvánítás során biztosítja, hogy a kijelentései, megnyilvánulásai szakmai tudásán alapuljanak, megfeleljenek a ITEK előírásainak, valamint ne keltsenek hamis látszatot és ne juttassák jogtalan előnyökhöz e helyzet révén.
7. Az, aki másokat bíz meg a saját szakmai tevékenysége, elért eredményei és szolgáltatásai népszerűsítésével, teljes felelősséggel tartozik annak tartalmáért.

 AZ ETIKAI KÉRDÉSEK KEZELÉSE

1. A ITEK előírásainak megsértésére vonatkozó panaszok kivizsgálását az Integrál Világ Alapítvány Etikai Bizottsága (a továbbiakban: Etikai Bizottság) végzi.
2. Panaszt bárki tehet, aki az integrál tanácsadó munkájával valamilyen formában kapcsolatba került.
3. Ha az integrál tanácsadó tevékenysége során az ITEK követelményei ellentmondásba kerülnek a törvényes előírásokkal vagy egyéb szervezeti szabályozásokkal, megkísérli az ITEK szellemében feloldani a konfliktust. Amennyiben nem jár sikerrel, úgy a törvényes előírásokhoz vagy szervezeti szabályozásokhoz igazodik és erről tájékoztatja az Integrál Világ Alapítvány kuratóriumának elnökét, hogy az etikai kódex harmonizációjára, módosítására mielőbb sor kerülhessen.
4. Ha az integrál tanácsadó tudomására jut, hogy más tanácsadó megsértette az ITEK előírásait, megkísérli az etikátlan viselkedést személyesen az illető tanácsadó tudomására hozni. Amennyiben az etikailag kifogásolható magatartás minimális, és/vagy érzékenység, ismeret, vagy tapasztalat hiányából adódik, a fenti megoldás általában helyénvaló. Amennyiben ez nem eredményes, vagy a felmerülő probléma komolyabb természetű, az etikai vétséget észlelő tanácsadó a másik fél tudomására hozza, hogy az esetet jelenteni az Etikai Bizottságnak.
5. Az Integrál Tanácsadók Etikai Kódexében foglaltak megvalósítása érdekében, az integrál tanácsadó kötelességének tartja az Etikai Bizottsággal való együttműködést. Amennyiben neve szakmai természetű etikai problémával kapcsolatban felmerül, az Etikai Bizottsággal való együttműködés visszautasítása önmagában is etikai vétségnek számít.

VIII.   ETIKAI ELJÁRÁS

1. Az Etikai Bizottság minden beérkező panaszt megvizsgál. Amennyiben az Etikai Bizottság bármely tagjának olyan tény vagy körülmény jut tudomására, ami etikai vétség gyanúját veti fel, maga is kezdeményezheti etikai eljárás lefolytatását.
2. Panaszt benyújtani az arra okot adó körülmény felmerülését vagy az arról való tudomásszerzést követő 90 napon belül lehet. Az Etikai Bizottság a beérkezett panaszt a bejelentést követő 30 napon belül megvizsgálja.
3. Az Etikai Bizottság a panasz elbírálása során megvizsgálja, hogy a panaszban kifogásolt etikai vétség megvalósult-e, etikai természetű-e. Az Etikai Bizottság eljárása során minden érintettet egyaránt meghallgat. Amennyiben ez lehetséges és célszerű, az Etikai Bizottság közvetíthet a felek között, elősegítve ezzel vita, nézeteltérés rendezését.
4. Az Etikai Bizottság azon tagjai, akik a panasszal érintettek, vagy bármely érintett hozzátartozói, bármely érintettel párkapcsolatban vannak, az eljárásban nem vehetnek részt.
5. Az Etikai Bizottság három tagból áll, akiket az Integrál Világ Alapítvány kuratóriuma választ meg egy évre.
6. Amennyiben az Etikai Bizottság etikai vétséget állapít meg, az azt elkövető tanácsadót felszólítja a vétséget megvalósító magatartás, mulasztás vagy bármilyen egyéb körülmény azonnali megszüntetésére.
7. Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, vagy az etikai vétség súlyossága ezt indokolja, az Etikai Bizottság törli a vétséget elkövető tanácsadót az integrál tanácsadók névjegyzékéből.
8. Különösen súlyos etikai vétség esetén az Etikai Bizottság nyilvános fórumokon közhírré teheti, hogy a vétséget elkövető tanácsadót, mint integrál szakembert etikai vétség elkövetése miatt nem javasolja.

[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 §